Mi is a Wing Tsun?
A Wing Tsun - melynek jelentése Gyönyörű/Örök Tavasz – egy, a XVIII. századból származó dél-kínai harcművészet. Egyike a több száz kung-fu stílusnak, de kialakulása és jellemzői révén mégis egyedülállóan különleges. Ez megjelenik a rendszer filozófiai-elméleti hátterében, alapelveiben és technikai repertoárjában egyaránt. Szerencsénkre az elmúlt generációk mesterei hűek maradtak a gyökerekhez, és csak olyan változtatásokat eszközöltek a rendszerben, amelyek által a Gyönyörű Tavasz harcművészete nem veszítette el egyediségét, illetve nem vált a modern világ - a harcművészeteket versenyző küzdősportokká alakító - törekvéseinek áldozatává sem.
Egy forradalmian új és különleges harci rendszer születése.
Hogyan is keletkezett a Wing Tsun? A rövid válasz az, hogy az alapító mesterek alapos, szisztematikus munkája által. E munka kiindulópontjaként rendelkezésre állt az akkor már 1500 éve folyamatosan csiszolódó shaolin harci rendszer. Felismerték azonban, hogy ez a rendszer, matuzsálemi korának köszönhetően is, túlságosan bonyolult, ami a valódi harci erények rovására ment és megtanulása is aránytalanul sok időt vett igénybe. Az akkori Kína politikai-hatalmi viszonyai között ez komoly hátránynak számított, mely a Shaolin kolostort elhagyó mestereket arra késztette, hogy az ősi tudás birtokában, annak felhasználásával, megalkossanak valami forradalmian új dolgot. Így született meg a Wing Tsun.
A cél és az eszköz
Az új rendszer megalkotását praktikus szempontok vezették, mivel alkotói sok forrásból táplálkoztak (többek között a korabeli Kína vallási és filozófia irányzataiból), ugyanakkor nem ragaszkodtak mereven egyetlen elgondoláshoz sem, amennyiben az nem szolgálta a fő cél - ellenfél minél gyorsabb legyőzése - elérését. A kialakításánál a fő szempontot tehát hatékonyság jelentette. Felismerték, hogy az erősebb ellenféllel szemben csak a gyorsaság és az ügyesség révén van esély, a technikák ennek megfelelően lettek "összeválogatva". Nagy figyelmet fordítottak az erő minél hatékonyabb felhasználására, az ellenfél erejének saját magára történő visszafordítására, figyelembe véve, hogy a testfelépítés olyan adottságunk, amelyet csak kevéssé tudunk befolyásolni. A rendszer kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek a közelharcra, abból a megfontolásból, hogy az erősebb ellenfél fizikai erejét a kis távolságon kevésbé tudja érvényesíteni, mivel végtagjait nem tudja maximális sebességre felgyorsítani. Ugyanakkor a Wing Tsun technikáit úgy dolgozták ki, hogy kis távolságon is nagy gyorsaságot és ezáltal komoly erőt lehessen kifejteni (lásd Bruce Lee híres 1 inches ütése).
Beépítettek továbbá a rendszerbe egy, a tapintási reflexek tökéletes kifejlesztésére szolgáló gyakorlatsorozatot is (chi-sau, chi-gerk), amelynek célja a végtagok által történő érzékelés fejlesztése. Az ennek révén berögzülő automatikus reflexek és készségek előnyt biztosítanak a közelharcban, mivel lehetővé teszik az ellenfél mozdulatainak pontosabb érzékelését, és a reakcióidő lényeges – felére, harmadára történő - csökkentését.
Végül, a Wing Tsun rendszer része két tradicionális fegyver használata. Ezek a hosszúbotot (kb. 260 cm) és kantoni pillangókést (széles pengéjű, alkar hosszúságú vágófegyver), amely fegyverek a hagyományos fegyverek két végletét (leghosszabb és legrövidebb) képviselik. Azonban, ezek használata teljesen különbözik más küzdőstílusok fegyverhasználatától, elsajátításuk a Wing Tsun legmagasabb szintjét jelentik.
Könnyű tanulhatóság, kimagasló hatékonyság
A fentiekkel során sikeresen alkalmazták azt az elvet, hogy a kevesebb az több, így technikák számát lényegesen lecsökkentették, csak a harcban ténylegesen alkalmazhatóakat vették számításba. Ennek köszönhetően - jól követhető alapelvek mentén - mindösszesen három pusztakezes, egy fabábu, valamint két fegyveres formagyakorlat került kialakításra, ezek pedig - a harcművészeteknél általában megszokottakhoz képest - egyszerűbb formában tartalmazzák a mozdulatokat. Ebből adódóan a rendszer elsajátítása is lényegesen rövidebb időt vesz igénybe, a kevesebb mozdulat használatát könnyebb készségszintre emelni.
A gondolkodó ember harcművészete
A fentieken túl persze se szeri se száma a Wing Tsun különleges elveinek, technikáinak, koncepcióinak, amelyek megfelelő kezekbe adva kiváló hatékonysággal használhatóak fel önmagunk vagy mások védelmében. Ugyanakkor elsajátításához, gyakorlásához és alkalmazásához nem szükséges testünk irreális mértékű "felkeményítése", ami hosszú távon mindig az egészség rovására megy. Mivel a Wing Tsun alapítói e különleges harci művészet kifejlesztésénél az ember legnagyobb erősségét - a gondolkodás képességét – használták ki, talán e rövid mondattal jellemezhető a legjobban: A gondolkodó ember harcművészete.
Kinek ajánljuk?
Összességében elmondható, hogy a Wing Tsun mindenkinek mást nyújthat, céljaitól, vérmérsékletétől függően. Felfogható harcművészetként, sportként, a szabadidő hasznos eltöltéseként, egy roppant hatékony önvédelmi rendszerként, mindezek mellett pedig a kínai kultúra egyik különleges gyöngyszemeként.